A tokaji boros mantránk – furmint, hárslevelű, sárgamuskotály… szárazak, elegánsak, barátságosak. A csendes borok mellett készítünk erdőbényei bubisokat is: habzókat, pezsgőket… és igazi meglepetésként egy “felső-magyarországi” rozét a környező dombokról!
Odafigyelés a szőlőben,
precizitás a pincében
8 hektáron gazdálkodunk Erdőbényéről traktorral bejárható dűlőkön: Messzelátó, Omlás, Palandor, Rány és Szentvér. A talajszerkezet jellemzői: riolittufás nyiroktalaj és agyagos-riolit talaj. Tengerszint feletti magasság: 160-300 méter. A javarészt 10-20 éves ültetvények az “igazi” tokaji arányban kétharmad részben furmint, és 15-15%-ban hárslevelű és sárgamuskotály tőkéket nevelnek.
Dűlők
8 hektáron gazdálkodunk Erdőbényéről traktorral bejárható dűlőkön: Messzelátó, Omlás, Palandor, Rány és Szentvér.
Talaj
Riolittufás nyiroktalaj és agyagos-riolit talaj. Tengerszint feletti magasság: 160-300 méter.
Szőlő
A javarészt 10-20 éves ültetvények az „igazi” tokaji arányban kétharmad részben furmint, és 15-15%-ban hárslevelű és sárgamuskotály tőkéket nevelnek.
Tokaj aranya, az aszú
A tokaji aszú egyike a világ legismertebb természetes édes borainak. Tokajban már a XVI. Században konkrét leírások születtek az édes borok készítéséről és azokról a termőhelyekről, amelyek a borvidéken belül a leginkább alkalmasak az aszúkészítéshez elengedhetetlen alapanyag termesztéséhez. Tokaj a világ legrégibb olyan borvidéke, ahol a szőlő és így a borok eredetét is szabályzatokban rögzítették.
Maga az aszú nem más, mint egy olyan alapbor, amihez az erjedés alatt vagy azt követően az idő közben kézzel, egyenként leszedegetett aszúszemeket is hozzáadják. Így kétszer fog erjedni a borunk, ami hallatlan gazdagságot és ízbeli változatosságot ad. A megtermelt aszúszőlőt, amit hetekig szedegetnek az asszonyok (egy ember naponta 12-18 kg aszúszemet tud összegyűjteni), a szüret végéig kádakban tárolják, aminek az alján lyuk található. Itt a növekvő súly által a szemekből kipréselődő, nagyon magas cukortartalmú lé, az esszencia ki tud csepegni. Az esszencia nagy részét visszaadják a már erjedő aszúborokhoz, ritkán és kis mennyiségben palackozzák önállóan.
Nem minden termőhely alkalmas az aszúhoz hasonló borok készítésére. Egyedi klímára, többnyire valamilyen nagyobb természetes víz jelenlétére is szükség van. Tokaj maga a Bodrog és a Tisza összefolyásánál található, így az őszi párás levegő garantált a bor készítéséhez. Mi kell a jó aszúborhoz? Egy gomba, név szerint a Botrytis cinerea, hétköznapi elnevezéssel szürkepenész, ami ezt a különleges alapanyagot létrehozza. A tökéletesen érett és egészséges szőlő szintén előfeltétele annak, hogy a nemespenész elterjedhessen a fürtökön.
Az aszú annak ellenére, hogy édes bor, soha nem emiatt különleges. A borvidéket alkotó igen változatos és a szőlő számára egyedi lehetőségeket kínáló talaj az, amitől ez a bor akár mint ételkísérő is megállja a helyét. A borok gerincét adó savak, az alkoholtartalom és az édesség hármasa kitűnő egyensúlyban van egymással. A tokaji édes borok és elsősorban az aszú ettől lesz lendületes, élénk, illatában és ízében tele virágos-gyümölcsös jegyekkel. Fogyasztásakor érezzük ugyan, hogy édes bor van a poharunkban, de a jó aszú soha nem a cukortartalomról ismerhető fel. A termőhely sajátos, világviszonylatban is nagyon összetett, gazdag szerkezete olyan hátteret ad az aszúknak, ami szinte semmihez nem fogható komplexitást eredményez.
(Forrás: Bor.hu)
